Emese jött és megállt
A gyógyszertárba és arra várt
hogy a tudomány leszállítsa azt a szert
Amitől jobban lesz és várta
Egész nap, bedagadt a lába
És késő lett és a "vény nélkül" ablakból
Kihajolt egy férfi és mondani kezdte
Hogy Emese, de ő közbeszólt erre
Hogy én csak egy gyógyszerre várok
hogy itt ne fújjon az a rossz szél
És a fejére mutat, az ujján lángok
Pattognak és csodát látott
Az egész Lusta Kígyó Gyógyszertár
Mert olyan szél lett, hogy a lángot
Elfújta és aztán rángott
Az arca míg az ajtóig kísérték
Emese most már indul a buszod
Menj haza szépen, látszik hogy tudod
Hogy meg vagy bolondulva
S holnap ne gyere újra